Albufeira a földi paradicsom Európa déli végén. Több kilométer hosszú homokos tengerpart, a tenger által formált homokkő sziklák között megbúvó kisebb-nagyobb strandok, kellemes klíma, sült halak, tenger gyümölcsei, olajfák, narancsligetek, ugrándozó delfinek. De álljunk csak meg egy pillanatra! Ki mondja meg, hogy kinek mit jelent a földi paradicsom? Most már én sem.
Ez itt Albufeira látképe a régi városrésszel és a halászok partjával (Praia dos Pescadores). S nem kell sokat menni, két teljesen különálló világgal találkozik a vándor. Találkozik a régi halászfalu szűk utcácskáival, kis házikóival. 
És találkozik rögtön a turistákat kiszolgáló roppant infrastruktúrával. Kocsmák, éttermek, diszkók, szállodák, apartmanházak tömött sora.
Ez Albufeira. Valószínűleg ma már a két világ nem létezne egymás nélkül. Így lesz paradicsom annak, aki gyönyörű tengerpartra, finom ételekre, kedves vendéglátókra vágyik, de paradicsom annak is, aki hatalmas bulikban, olcsó piákban és másnapos napozásban utazik, ugyanakkor paradicsom annak is, aki ugyanazt akarja, mint ami otthon van (ugyanazt a kaját, ugyanazt a piát, ugyanazt a Tv-műsort, honfitársakat -itt főleg az angolokra, németekre és franciákra kell gondolni).
Őszintén, nekem beletelt kb. másfél -két hétbe, hogy ezt az óriási ellentmondást elfogadjam. De elfogadtam és örülök neki, hogy ilyet is láttam!
